április 29, 2019

365 haiku - hét 17

by , in
#112 
hűs napok után 
szürke fellegek mögött 
végre süt a nap 

#113 
virágzó ruhát 
vesz magára a tavasz 
kicsiny gyermeke

#114 
háladalt zengnek 
az új évre ébredő 
csíkos pacsirták 

#115 
tenger zúgását 
sodorja az utamba 
emberek szele

#116 
ha a madarak 
inkább pihennének 
melyik lakna jól 

#117 
a tulipán sem 
izgul színes ruhákért 
mégis kinyílik 

#118 
minden reményt 
mit a tavasz hozott a nyár 
majd elrabolja

-----------











Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:
április 26, 2019

Verspéntek - Galagonya

by , in
A mai hetem túl intenzíven telt ahhoz, hogy egy kész verssel tudjak előállni, de valamiért ez a négysoros megszületett bennem. Mintha dallama is lenne, olyan érzést ébresztett fel bennem, ami külön sorokért sír. Történet lapul a szavak mögött.

Galagonya 

Száraz levél hullik a galagonya ágra,
vele hullik tovább hófehér virága.
Röptében könnyed, de így is zuhan,
hamvaiból ébred, lassan, boldogan.

------------

















Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:


Diana Soto - Underground kiadó


április 22, 2019

365 haiku - hét 16

by , in
#105 
hétfői csendben 
óvatosan lépked a 
remény árnyéka 

#106 
kedden kölcsönvesz 
egy szeletet a frissen 
kisült világból 

#107 
szerdán rám nevet 
mert észre sem vettem hogy 
mellettem rohan

#108 
csütörtökön két 
kezébe veszi a sok 
tennivalómat 

#109 
pénteken örül 
hogy sikeresen vette 
a sok akadályt 

#110 
szombaton pihen 
vagyis csak elhiteti 
hogy nincs mit tenni

#111 
s vasárnap rájön 
hogy bár telik az idő 
a remény örök 

-------------------------





















Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:


Diana Soto - Underground kiadó

április 18, 2019

Verspéntek - Erdő vagyunk

by , in
Ezen a héten képeket kértem tőletek, amit utólag is köszönök. Jött mindenféle, különösen örülök annak, hogy egy kivételével mind saját. Több is tetszett, de egy erdei képet választottam. Utólagos engedelemmel kicsit megszerkesztettem, és el is készült a mű.

A képet Némethné Szmodics Márta készítette.

Erdő vagyunk

Egyetlen pillanat is elég,
s én örök foglyod leszek,
részeddé válok, mint az
avarba lehulló levelek.

Elporladok majd, de még az
utolsó szemcsém is neked adom,
hogy fává nőjön a benned
egyre feljebb törő hatalom.
Inkább a szeretet eresszen
titkos földekig nyúló gyökeret,
s inkább a törődés érje el a
feletted elterülő eget,
inkább a jó szíved adjon
lakhelyet megannyi madárnak,
inkább legyél olyan ember,
akire mindig hazavárnak.

Talán nem is fontos,
hogy a foglyod legyek,
úgyis újra kinőnek majd
azok a lehulló levelek.

---------------------












Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:


Diana Soto - Underground kiadó

április 15, 2019

365 haiku - hét 15

by , in
#98
hallottam rólad
a híred megelőzött
most elköszönök

#99
halkan zümmög bent
egy idegesítő pont
apró lázbogár

#100
halandók földjén
száll a magasban messze
egy örök ötlet

#101
szabad-e élni
önfeledten szeretni
csak néhány percre

#102
rövid szótagok
nagy szavakat alkotnak
mondattá nőnek

#103
forog a Földünk
s ha le is esnénk róla
tovább forog majd

#104
nyári hullámok
simogatták csendesen
a tél partjait

















Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:



április 12, 2019

Verspéntek - Lebegek

by , in
A vers Kaprinyák Dóra illusztrációjára készült.


Lebegek,
száz felé úsznak a hajszálak,
repülők,
elébe mennek a mának,
de csak lebegek.
Itt nincs kijárat.
Régen volt,
régen elvesztek a percek,
helyette
magányos órák lettek,
loptak,
nem volt semmijük, de mindent elvettek.
De én lebegek.
Nem megy az előre, se a hátra,
állok
egy helyben a csodára várva,
remélve,
hogy eljön egyszer... hátha...
De nem.
A homokóra nem számol újra,
lepereg,
s mielőtt minden szemet kitúrna,
rám néz.
Eljárt felettem, jaj, hiszen tudja.
S hiába
vesz lassan körbe a homály,
én lebegek,
lebegek tovább.


--------------















Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:




április 08, 2019

365 haiku - hét 14

by , in
#91 
enyhe fájdalom 
emlékeztet rá újból 
hogy ember vagyok

#92 
erőfeszítés 
mikor hiszed el hogy nem 
fog elszakadni

#93 
kötélen táncol 
érzéseim szelleme 
csak le ne essen

#94 
tizenhét szótag 
olyan kevésnek tűnik 
ám kifog rajtam 

#95 
lelkem vihara 
csap le rám a semmiből 
legalább öntöz 

#96 
kegyetlen múzsa 
egyszerre gyűlöl s szeret 
a rabja vagyok

#97 
múló időnek 
láthatatlan szárnyain 
álom születik















Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:


április 05, 2019

Verspéntek - A szél marad

by , in
Kisebb változást fogok a pénteki versekben elkövetni, azonban itt még figyelembe vettem a szavakat. Egyetlen szót használtam fel, a hazatérést.
Az illusztrációt ismét Czuppon Bálint készítette. 


A szél marad

Hajnali órákban játszik a szél,
zörög, motoszkál és folyton beszél.
Söpri a földet pongyor ruhája,
éppen csak pislant a múló mába.

Hát emlékszel-e a sok játékra?
Ahogy a boldogság magát adta.
Nem hazudott, csakis téged akart,
de elfelejtjük a múltat hamar.

A szél még most is ott fut a réten,
csak te nem gondolsz hazatérésre,
pedig a szél most is belekapna
az annyi év szaggatta hajadba.

És felgyűrné még a fodros szoknyát,
nem baj, hogy copf helyett a konyt lát
titkokat, meséket a jelenbe.
A szél maradt, bár idő is lenne.

-----------------------















Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:






április 01, 2019

365 haiku - hét 13

by , in
#84 
kerti tulipán 
nézd se nem sző se nem fon 
ám tökéletes 

#85 
ruhát varrnak 
a nyári virágok széppé 
teszik a létet 

#86 
hazudnak a rút 
lelkek és igazak a 
szép szívvel élők 

#87 
hosszú nyakú gém 
üti éles csőrét az 
én dolgaimba

#88 
esőt ígérnek 
a horizonton járó 
komor fellegek

#89 
letekint a hold 
fénylő ruhája biztos 
pont az estében 

#90 
halkan koppannak 
szomjazó ablakomon 
élet cseppjei


---------------------














Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:




My Instagram