január 23, 2018

Ezerarcú éjszaka

by , in
Szoktam Facebookon játékot hirdetni, ahol különböző képeket osztok meg veletek, ti pedig egy-egy szóval ajándékoztok meg cserébe. Ez a vers is eképpen született, s bekerült a kedvenceim közé. 

Gyere csak, gyere.
Sötétség, legyünk barátok.
Odakint kihalt már minden,
Hallod az édes csendet,
Ahogy csepeg, mint az aranyló méz.
Magányába bolondul meg az ember,
Azt hiszi, hogy a titkok teszik naggyá.
De nem.
Mert az emlék.
Az emlék, mely ad életet,
Mely ad erőt, hogy legyőzzük a némaságot.
Holdtalan éjeken repül felénk,
Mint valami vámpír.
Torkunknak ugrik, belénk harap,
Lassan, lassan hívja elő az árnyakat.
Apró bogárként zizeg a fülünk felett,
Betegséget csókol az ajkunkra,
Lélektükröt állít az elmúlás elé
S könyörög.
Gyere.
Gyere.
Nézz bele.
Ne hagyd, hogy kicsússzon kezed közül.
Ne hagyd, hogy megöljön.
Hiszen csak túlóra az élet.
Ígér örömet, szerelmet,
Ígér békét s megannyi szépet.
De mire vágyik a szív?
Tünékeny sétára a kihaltság partján.
A visszaútra vágyik.
De nem kaphatja meg,
Csak egy marad neki.
A nyugalom.

Aludni térsz.



Olvasd el Bőr és Csont c. versemet, amely szintén általatok megadott szavakból készült.
















Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveim között:






január 18, 2018

Padre mío - Édesapa

by , in
Diana Soto Édesapa

Édesapa, engedj most engem beszélni,
Engedd, hogy elmondjam annak, ki megérti.
Édesapa, hallgasd hulló könnyeim érző szavát,
Hogyan látlak téged így a messzeségen át.

Édesapa, az idő tovaszáll, nem lehet hagyni,
Mert én neked szeretnék most, köszönetet adni.

Édesapa, engedd meg nékem, hogy elmeséljem,
Milyen apa voltál, milyen erőssé lettem.

Édesapa, mesélj nekünk az igaz szerelemről,
Hová vezet az út, mikor a szívünk felnő.

Édesapa, kezed munkája sosem várt a holnapra.
Lelked erős, és harcát a mai napig folytatja.

Édesapa, sosem foglalkoztál csak magaddal.
A családod volt az első, nekik te: óvó angyal.

Édesapa, mint szívbe vésett példa úgy élsz bennem,
Köszönöm neked, hogy ilyen nővé lettem.

Édesapa, nem vagy egyedül, itt a családod,
Kiket szíveddel nap, mint nap megáldod.

Édesapa, ott állok én is, s most ugyanúgy érzek.
Szemedbe nézve, már semmitől sem félek.

Édesapa, sajnálom, hogy az évek így elszálltak,
Sajnálom, hogy nem tarthatsz a régi kislánynak.

Édesapa, nézz rám, egy felnőtt nő lettem,
S talán elégszer meg sem köszönhettem.

Édesapa, bár tudnád, szívem hogy hiányol.
Mert szeretlek, s tudom, rám a távolból vigyázol.

---------------------------------------------------


Diana Soto  Padre mío 

(szabadfordítás)

Padre mío,
Ahora deja que hable yo. 
Déjame por favor hablar a mi,
Te explicaré todo, sí, ahora sí. 

Escucha el sonido de mis lágrimas,
Como caen a la tierra cada vez más y más.
EI tiempo corre, oh, que lejos está,
Pero antes algo te tengo que dar. 

Era una niña, ya he crecido,
Ví como la vida es un desafío.
Ví tantas cosas que pisaron mi alma,
Pero tu me diste siempre tu calma. 

Me abrazaron tus brazos fuertes,
Contigo no pedí ni que tenga suerte.
No existió mal porque estabas conmigo,
Escucha mis lágrimas, padre, te pido. 

Quiero que sepas, cuán valioso eres,
No puedo darte lo que realmente mereces.
Mereces la luna, que siempre te acompañe,
Que las estrellas Iucen en tu noche. 

Mereces el aire, que toque tu cabello,
Que baile contigo como un anhelo.
Mereces la lluvia, sí, a cada gota,
Mira, tu consuelo nunca se agota. 

Te expliqué todo, sí, ahora sí.
Gracias por dejarme hablar a mi.
Gracias a ti, gracias por todo,
Eres mi héroe, oh, padre mío. 
















Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveim között:







január 08, 2018

Ezt kívánom neked

by , in
Volt már úgy, hogy belegázoltak az életedbe?
Láttál már igazságtalanságot magad körül?
Szerettél volna megbüntetni valakit a tettei miatt?
Érezted már, hogy csak ordítani akarsz?
Én igen...
Akkor született ez a versem.

A világ elvonul, engem kinevetnek.
Nem maradt senkim, csak azok, kik szerettek.
Láttam a gazt, mit nem kellett volna,
S tolvaj vétke most nem ellenem szólna.
Megfogtam a fényt és táncoltam a tűzzel.
Levertem a láncot, s most ő maga űz el.
Haraptam a szenvedést, nevettem az átkon,
Nevedtől remeg ajkam, mikor halálod kívánom.
Nincs semmije a szegénynek, de elveszed tőle,
Szavad mérgez, itala lesz lelkének vesztője.
Megszerzel mindent, mégsem marad semmid,
Mint kígyó, mely bőrét folyton levedli.
Ha annyi évem lenne, hányszor igazat szóltál,
Meg sem születtem volna, emlék se lenne most már.
Megtettem mindent, rabszolgád lettem,
Majdnem eldobtam, kit legjobban szerettem.
Gyanús lett az élet, mi megmutatta arcod,
Akaratlanul is elkezdtem egy harcot.
Elküldtél mondva, folyton én hibázok,
Hisz semmiért te, csak mi vagyunk hibások.
Hát maradj te tökéletes képet festve,
S álmatlanul forgolódj, mikor rád tör az este.
Kísértsenek azok, kiket egykor tönkretettél,
Szerezzék vissza, miket tőlük megszereztél.
Neved ne feledjék, de őket bosszú vezesse,
S mikor elmész, ne legyen, ki téged szeretne.


----------------------------------------------------------------

A vers a Nézz fel a Holdra című kötetben olvasható.
Kattints ide, és olvasgass a verseimből!


















Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:






január 03, 2018

Duna

by , in
Sziklának ütköző zöldes fergeteg.
Mérgező cseppjeid édes fellegek.
Elmerülök benned uszályod után,
hullámsírba esetten, élve, bután.
Vadkacsákkal úszom, sódert mosok,
elkerülnek messziről ősi mosolyok.
Zúgó sodrásod tébolygó örvény,
ölelésed ellen nincsen élő törvény.
Csókkal jutalmazod püffedő fejem,
Te: Duna;
én: halott;
mi: szerelem.

---------------------------------------------------------


Szívesen veszem véleményedet a Poet.hu oldalán.
Olvasd el ezt is!














Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveimből:







január 01, 2018

Ötperces emberek

by , in

Az Ötperces emberek 2017-ben íródott. Legújabb kötetem a társadalomkritika vizeire kalauzolja olvasóját, melyet maga a cím is sejtet. Vajon tényleg csak ötperces csodák vagyunk, amelyek amilyen gyorsan jöttek, olyan sebesen fognak eltűnni? 

A kemény versek mellett helyet kapnak képi versek, akrosztichonok, haikuk, szonettek, mind-mind egymást követő sorrendben. Mindenki talál magának ínycsiklandó falatokat.

A versekhez készült rajzokat Kaprinyák Dóra készítette, aki szintén kortárs művész, a rajzolás mellett írni is szokott.

Az Ötperces emberek-et innen tudjátok megrendelni:

E-könyvként itt tudod megvenni:
Bookline
Libri

Megtalálod a moly.hu oldalon is, tedd listára, és oszd meg velem a véleményedet.

Jó olvasást!













Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveim között:







My Instagram