100. bekezdés - Könyv születik?

Sokan úgy tartják, hogy egy könyvet az oldalak alapján is meg kell ítélni. Igazuk is van! Egy 100 oldalas novelláskötet nem ér fel egy 300 oldalas regénnyel. Sajnos. És milyen kár, hogy néha árban sem különböznek annyira.
Talán már ismeritek Az ártatlan bűnös c. drámámat, mely papír alapon 100 oldalas, és talán sokan pont ezért nem merik megvenni.
Kis könyv, kis remények?

Ez év januárjában megszületett Az akasztott király c. drámám is, mely műfajához méltón nem sokkal lépi át a 100 oldalt. Elindult a szokásos kiadó keresés, s az én legnagyobb örömömre (vagy bánatomra?) két kiadót is találtam.

Mind a kettőnek meg van az előnye és a hátránya, azokat próbáltam összegezni magamban, de ti is láthatjátok:


1-es kiadó: fizetnem kell, nincs korrektúra, én gondoskodom a borítóról, csinálhatok ekönyvet.
2-es kiadó: ingyenes, van korrektúra, csinálnak borítót, tilos az ekönyv.

Mind a két kiadóval beszéltem, mind a kettőtől kértem ajánlatot. Aztán elküldtem a friss kéziratot a 2-es kiadóhoz, hatalmas remények keretében. Másfél hónap várakozási idő alatt azonban változott a véleményem. Hiszen megint csak 100 oldal... Hogyan lehetne ezt bővíteni?

És akkor eszembe jutott.
Miért ne lehetne a két dráma egy könyvben? Az olvasónak (neked) olcsóbbra jön ki egy darab könyv megvásárlása, mint két külön drámáé, ráadásul vastagságban is tetszetősebb. Azonban ezt csak az 1-es kiadóval tudtam volna megcsinálni.

Ment a huzavona... Tervezgetés... Körömrágás... Aztán megkaptam a 2-es kiadótól a kész, formázott, korrektúrázott könyvemet. Ja, vagy mégsem?
Bevallom, Az ártatlan bűnösben elbújt néhány hiba, ezt elkerülendő kértem meg egy korrektort, hogy nézze át az új könyvet. A 2-es kiadó előnnyel indult. És mit kaptam cserébe? Egy nagy rakás ...
A fülszöveg hibás, a borító egész jó, de rideg, a belív minden második oldalán hiba. Hiba. Hiba. Ott is hiba, ahol én alapból jól küldtem be. Megint hiba. Bevallom őszintén, hogy a feléig jutottam el. Itt már tudtam, hogy ingyen ide, ingyen oda, inkább választom azt, aki nem ígérget, és nincs is mit betartania.

Sajnállak téged, olvasót, mert a magyar szerzők könyveiről azonnal ezek a hibák és nemtörődömség jut eszedbe. Mégis, úgy tűnik, hogy nem mindig a szerző az okozója. Mi van, ha nincs időm átnézni és bízva a korrektor szavában csak átlapozom a könyvet, majd a polcra kerül? El sem merem képzelni...

Ha írsz, tegyél meg minden tőled telhetőt a kéziratért és mindig nézd át. Tízszer.
Ha olvasol, akkor ne feledd, hogy nem mindig a mi hibánk.



Ismerd meg Az akasztott királyt:
http://dianatsoto.blogspot.com.es/2016/12/masodik-tortenelmi-drama.html

Olvasd el a könyveim felét INGYEN:
https://www.smashwords.com/books/search?query=Diana+Soto








Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveim között:


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három spanyol szó, amely ellentmond a logikának

Olvasó, ez a bejegyzés neked szól!

Borítóleleplezés, avagy a legújabb könyvem