Bolond katona

Hátat fordít szerető atyjának,
mily oktalan gyermek.
Búcsút sem int, messziről veti meg
az óvó fegyelmet.
Megfagyott száján nem tudja, hogy a
köszönöm mit jelent,
A gőggel megszórt büszkeség bizony sok
mindent elfelejt.
Mert elhagyni szépen is lehet azt, 
a szülői házat,
Eme tette után már sárból gyúrt
fészket sem találhat.
Zord űrt, mit maga mögött hagyott, 
kitölti be utána?
S még így sem képes a szülői szív, 
hogy végleg utálja.
Céltáblát keres tette mezején
és záporozza azt,
Ám feltépi a hegeket, majd egy
nyílt sebet letapaszt.
Bolond katonákat küld, bár tudja,
csatáját megnyerte.
Hazudott. Pedig a hazugság a
gyöngék fegyvere.


A vers és az illusztráció megjelenik a Törpe király c. verseskötetemben.
























Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveim között:


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három spanyol szó, amely ellentmond a logikának

Hogyan írjunk ebookot? - formázás

Olvasó, ez a bejegyzés neked szól!