Gólyamadár

A gólyamadár messze száll,
vándorútra téved,
Mégsem felejti hazáját,
tudja, visszatérhet.
Harcol a szelekkel, a tél
sem veheti kedvét,
Lelke övé, nem hagyja, hogy
mások megszerezzék.
Ha párt választ, haláláig
is kitart mellette,
Igaz szerelmet a búcsú
után sem feledne.
Oh, bárcsak gólya lehetnék,
és nem pedig ember,
A tél sem venné kedvemet,
harcolnék szelekkel.
Oh, bárcsak gólya lehetnék,
enyém lenne lelkem,
Lenne erőm a hazugtól
majd visszaszereznem.
Oh, bárcsak gólya lehetnék,
oly messzire szállnék,
A vándor utamról végül
otthonra találnék.



























Szeretsz olvasni? 
Szereted a verseket? 
Nem ijedsz meg a drámától?
Akkor itt válogathatsz a már megjelent könyveim között:


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három spanyol szó, amely ellentmond a logikának

Olvasó, ez a bejegyzés neked szól!

Borítóleleplezés, avagy a legújabb könyvem